Éppenséggel nem indult rosszul az Európa-bajnokság a Duna Arénában: rögtön magyar arany-ezüsttel, az első döntőben ugyanis Hosszú Katinka negyedszer nyerte meg a 400 vegyest, a második hely pedig Mihályvári-Farkas Viktóriának jutott. Mindkét gyorsváltónk döntőbe került, a lányok a nyolcadik, a fiúk a negyedik helyen zártak.

Amikor március végén Hosszú Katinka 4:42-es idővel nyerte meg a 400 vegyes az országos bajnokságon, néhány médiumban borongós kontúrokat festettek, melyek nem lettek világosabbak azután sem, hogy a stockholmi viadalon is a 4:40-es tartományban maradt olimpiai bajnokunk. Igaz, Katinka már a Duna Arénában megmondta: „A média pánikol, én úszom, az időmérő pedig méri az időt.”

Nos, most eljött az Európa-bajnokság nyitónapja, Katinka pedig edzőtáborból érkezve helyrerakott mindent és mindenkit: 2012, 2014 és 2016 után negyedszer nyerte meg az aranyérmet (ezzel ezen a távon is beérte a vegyesúszás ukrán legendáját, Jana Klocskovát), az ideje pedig óriásit javult: 4:34.76-tal húzta be az elsőséget.

Ez persze csak a sztori egyik része – a másik Mihályvári-Farkas Viktória tündöklése. Az ifjú ferencvárosi már délelőtt elképesztett sokakat, amikor Kapás Boglárkát és Jakabos Zsuzsannát megelőzve – őket kiszorítva… – másodikként kvalifikált a fináléra, ráadásul még olimpiai A-szintet is úszott. Ezek után sokan féltették, hogy este képes lesz-e másodszor is jól, tán jobban leúszni a brutális számot. Féltávig azt hihettük, nem. Aztán beindult, olyannyira, hogy az utolsó hosszra fordulva az eladdig Katinka legfőbb ellenfeleinek tekintett brit Willmottot és az olasz Cusinatót szorongatta, mi több, utóbbit lehagyta, az angollal pedig végül tökéletesen egyszerre érintette meg a falat, így ezüstérmet szerzett holtversenyben, hogy aztán immár élő egyenesben próbálja szavakba önteni mérhetetlen boldogságát.

A középdöntők jelentette a végállomást Bohus Richárdnak (50 hát – itt az orosz Kliment Kolesznyikov 23.93-mal világrekordot úszott), Sebestyén Dalmának (100 pillangó) és Senánszky Petrának, ugyanakkor a debreceniek uszonyos úszója még tovább javította olimpiai B-szintjét, azaz minden bizonnyal készülhet az olimpiára.

Az esti zárószámokban először a női gyorsváltó próbált közelebb férkőzni az olimpiához, de nem járt sikerrel (8. hely), a férfiaktól ugyanakkor egy nagyobb dobást remélhettünk. Majdnem össze is jött, az éremért csatáztak a srácok, Milák Kristóf minden eddiginél nagyobbat alakított utolsóként (47.50), de végül maradt a negyedik hely, de ebből még bármi lehet Tokióban.

 

Nyilatkozatok

 

Hosszú Katinka:

„Tudtam, hogy nekem versenyeznem kell ahhoz, hogy végre igazán formába lendüljek. Kellett az ob, az északi versenyek, most ez az Eb, aztán még az összes többi az olimpia előtt. Én így vagyok bekötve, a versenyekkel tudok javulni, és a jól sikerült edzőtáborozás után most talán már látszik, miért vártam annyira, hogy végre egy Európa-bajnokságon úszhassak. Előtte azt mondtam, van a fejemben egy idő, amit ha megúszom, akkor tudom, hogy biztosan jó úton járok. Nos, elárulhatom, hogy 4:35 alatti eredményre gondoltam, és ez jött is.”

 

Mihályvári Farkas Viktória:

„Ezzel az eredménnyel nemcsak másokat, magamat is megleptem. Már az előfutamban úszott időm is jónak számított, A-szintes is volt, az, hogy ezt tovább tudtam faragni a döntőben, hatalmas öröm számomra. Jó volt, hogy Cusinato mellett úsztam, mert egyértelműen őt akartam megelőzni, és amikor az utolsó hosszra fordulva láttam, hogy előtte vagyok, azt mondtam magamban, most aztán mindent bele kell adni, mert én az életemben nem tudtam normálisan hajrázni, úgyhogy most muszáj lesz, gyerünk, ami marad, az a harag. Aztán most itt vagyok, harag sehol, csak a mámor, mert amikor beértem a célba, láttam, hogy a harmadik helyen írják ki a nevemet, boldog voltam, hogy bronzérmet szereztem. Aztán kicsit jobban megnéztem a táblát… Úristen, ezüst holtversenyben? Ezt még fel kell azért dolgoznom. Az olimpia kapcsán egyelőre nem szövök merészebb álmokat, hiszen nekem ez az Európa-bajnokság a fő versenyem, ide időzítettünk csúcsformát, ez persze nem jelenti azt, hogy Tokióig nem teszek bele mindent a felkészülésbe. Ez lesz az első olimpiám, ha tudok egy jó időt úszni… Lesz, ami lesz. Az biztos, hogy itt, Budapesten még nagyon koncentrálok az ezerötszáz gyorsra.”

 

Milák Kristóf:

„Délelőtt a négyszáz gyors olyan volt, amilyen, már százhúsznál érzékeltem, hogy ez most nem az, ami, úgyhogy őszinte leszek: kétszáznál elengedtem. Ez az esti viszont tetszett, negyvenhét-fél, az rendben van. Az az igazság, hogy most inkább gyors vagyok, mint négyszázas.”

 

Bohus Richárd:

„Biztató volt, amit csináltunk, de ennek a váltónak az olimpián kell jól úsznia, és még sok van bennünk.”

 

Senánszky Petra:

„Annak nagyon örülök, hogy sikerült két századot javítani a délelőtti időmhöz képest, de jobbat szerettem volna úszni. Szerencsére jelen állás szerint ott lehetek az olimpián, ami óriási motivációt jelent.”

 

Sebestyén Dalma:

„Nem igazán volt benne ez a 100 pille eddigi a repertoáromban, de már eddig is jöttem olyan perc körüli időket, most viszont nagyon örülök, hogy 59 alá sikerült bemennem. Itt a Duna Arénában – még ha így, közönség nélkül is – fantasztikus versenyezni.”

Hasonló bejegyzések