Innentől picit még nehezebb lesz. Épp elég feszültséget él meg egy-egy versenyző a nagyobb viadalokon – és most már Bohus Ricsi eltiporhatatlan derűjére sem számíthatnak a társak ellensúlyozásként, villámemberünk ugyanis bejelentette visszavonulását.

 

Az arcáról letörölhetetlen mosolyt 2012 májusában ismerte meg az ország, amikor – bár zubogtak az aranyérmek a debreceni Európa-bajnokságon –, valahogy mégis felkaptuk a fejünket, amikor az ismeretlen békéscsabai srác hármas holtversenyben bronzérmes lett 50 háton. A falnál viháncolt örömében, ebből maradt még a dobogóra is, és ez a jókedv végig elkísérte őt és jutott belőle mindenki másnak is a következő tíz esztendőben.

 

Közben Ricsiből az arizonai egyetemen elsőrangú sprintert faragott Bob Bowman, aminek igencsak zamatos gyümölcseit egy mámoros estén élvezhettük igazán a 2017-es budapesti világbajnokságon. Sosem fogjuk feledni, ahogy Németh Nándival, Kozma Domával és Holoda Petivel bejöttek harmadiknak, miközben 17 ezer néző csaknem leolvasztotta a Duna Aréna tetejét.

 

Hogy meddig juthatott volna Ricsi, ha nincs a 2014-es vállsérülése és az azt követő baleset, az így elveszett év, sosem derül ki. Így is szerepelhetett három olimpián, sokáig hozta az ötödik sebességet a gyorsváltóban, aminek hála egy tokiói ötödik hely is érkezett – ez ebben a számban történelmi csúcsteljesítménynek számított a magyar kvartettől. Ha az ötven hát olimpiai szám lenne, talán még több egyéni siker születhetett volna – Bohus Richárd pályája azonban így is csodálatra méltó, és immár kerek egész.

 

Mindent köszönünk, Ricsi.

Hasonló bejegyzések