Idén mindösszesen három állomásból állt a FINA Világkupa-sorozat, amely rendkívülinek mondható, hiszen a versenysorozat 1988 óta íródó történelmében még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen kevés helyszínen rendezzék meg a fordulókat (eddig a tavalyi, 2021-es koronavírussal tűzdelt csonka évben volt a legkevesebb helyszín – szám szerint 4). A magyaroknak ezúttal három érmet sikerült nyerni, mindegyik Kós Hubert nevéhez köthető. 

 

1. állomás – BERLIN 

Csendesen kezdődött magyar szempontból a FINA Világkupa-sorozat első, berlini állomása. Az első nap két döntősünk volt, Kós Hubert kétszáz háton épphogy lemaradt a dobogóról, és végül 4. helyen zárt, míg Jakabos Zsu 200 pillangón lett nyolcadik. A második nap Európa-bajnokunk, Kós Hubert kedvenc távján, 200 vegyesen lett második a rövidpályás specialista dél-afrikai Matt Sates mögött. Márton Ricsi remek egyéni csúccsal lett negyedik 200 pillangón (itt azért jegyezzük meg, hogy ugyanebben a számban a japán Tomoru Honda hazája rövidpályás bajnokságán 1:46.85-tel új világrekordot úszott – igaz, nagypályán ettől még meg sem tudta közelíteni Milák Kristófot, de nem árt a budapesti bronzérmesre figyelni a következő időszakban). Jakabos Zsu szintén ott volt egy fináléban, ezúttal 400 vegyesen lett hetedik. Az egyetlen európai állomás utolsó napján 400 vegyesen is dobogóra állhatott Kós Hubert – az ezüstre most bronz jött. Szabó Szebasztián fő számában, 50 pillangón ezúttal negyedik lett, világrekorderünk még nem kapcsolta az ötödik sebességet, de van idő a decemberi világbajnokságig. Másik leendő résztvevőnk, Jakabos Zsu ezúttal kétszáz vegyesen finálézott, s lett nyolcadik.

[vc_row][vc_column][vc_single_image image=”24458″ img_size=”full” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

2. állomás – TORONTO

Kós Hubert volt az egyetlen magyar versenyző a FINA Világkupa torontói állomásán. Finoman szólva nem ezek voltak a legszerencsésebb napjai Hubinak – kezdődött ott a dolog, hogy a repülőjáratát lekéste, így egy kisebb kerülőúton jutott el Torontóba. Aztán a versenyen sem az ő oldalára álltak a tizedek és a helyezések – az öt számából mindösszesen a 400 vegyesen sikerült döntőbe jutnia, a maradék négy számában épphogy lecsúszott a döntőkről. Kós 400 vegyesen – ha már bejutott a döntőbe – száz százalékon pörgött. Féltávnál (kiváló pillangó- és hátúszásának köszönhetően) elsőként fordult, azonban a Dél-afrikai Matthew Sates elképesztőt repesztett mellen, gyorson pedig a mezőny legjobbját úszta az olasz Razzetti, így mindketten megelőzték Hubit, de a bronzérmet simán behúzta az UTE versenyzője. Csak a rend kedvéért, Kós Hubert 200 pillangón 9. helyen (1:56.75), 100 vegyesen a 12. helyen (54.31), 200 vegyesen a 10. pozícióban (1:55.79), míg 200 háton a 9. helyen (1:55.71) ért célba. A torontói állomáson az amerikai és a kanadai úszók brillíroztak, hiszen a 16 éves, kanadai Summer McIntosh 400 vegyesen új junior világrekordot úszott, míg az amerikai Katie Ledecky 1500 gyorson új világrekordot állított be.

 

[vc_row][vc_column][vc_single_image image=”24460″ img_size=”full” alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

3. állomás – INDIANAPOLIS
Mint ahogy a második, kanadai versenyen, itt is egyetlen magyarnak, Kós Hubertnek szurkolhattunk. A 19 éves versenyző 200 m (1:54.57) és 400 m vegyesen (4:09.91) negyedikként, míg 200 háton (1:52.45) ötödikként zárt. Hubi nem jutott döntőbe 100 vegyesen, 18. helyen ért célba (0:55,10), továbbá 200 pillangón sem, 22. helyen végzett (1:57,82). Az Egyesült Államokból Hubi érem nélkül tér haza, azonban egyáltalán nincs elkeseredve, hiszen – ahogy az időkön is látszik – folyamatosan fejlődött, versenytapasztalatot szerzett és persze ismerkedett az amerikai léttel és hangulattal. Az utóbbi számára igen lényeges, hiszen januártól Michael Phelps edzőjével, Bob Bowmannal készül Arizonában.

 

Hasonló bejegyzések