A Magyar Úszó Szövetség éves rendes Közgyűlésén került sor a 2019 évi Centenáriumi díjak átadására, május 27-én, a Duna Aréna konferencia termében. A MÚSZ Elnöksége még 2011-ben élesztette újjá a MÚSZ Centenáriumi Díjat. A megújított MÚSZ Centenáriumi Díj célja, hogy elismerésben részesüljenek mindazok, akik tevékenyen részt vesznek a magyar úszó sport fejlődésében, sikereiben, valamint a sportág népszerűsítésében.

2019-ben a tagszervezetek jelölései alapján, a Magyar Úszó Szövetség három kiváló sportszakembernek, Csutorás Józsefnek, dr. Kausz Istvánnak és Rákosfalvy Ferencnek ítélte oda a Centenáriumi díjat.

A díjat olyan sportemberek kaphatják, akik:

  • pályafutásukat befejezték, akik tevékenységükkel továbbra is sokat tesznek az úszó sport sikeréért, fejlődéséért;
  • sportvezetők, edzők, akik nélkül a versenyzők eredményes szereplése elképzelhetetlen;
  • akik a hétköznapokban munkabírásukkal, kitartásukkal igyekeznek a magyar úszó sportot segíteni;
  • sportág támogatói, akik anyagi hozzájárulásukkal lehetővé teszik a sikerek kivívását.

Díjazottainkról:

Csutorás József, azaz „Csutibá” a magyar úszósport meghatározó személyisége. Nélküle nem nagyon lett volna elképzelhető a vidék úszósportja. Több vidéki városban, hagyta ott a névjegyét.Minden Kaposváron kezdődött. Már egészen kis gyermekként ellenállhatatlan vágyat érzett az úszás iránt. Gyakorlatilag saját magát tanította meg úszni. 1968-tól rendszeresen járt le az uszodába, mert az akkori szerelme, a legendás hírű Adu bácsinál úszott.  18 évesen már úszómesterkedett. Innentől nem volt megállás. Saját határait is feszegette. Víz alatt kibírta egészen 3 perc 15 másodpercig. 1972-től már főállású úszóedző volt. Siket gyermekeket tanított az úszás csodájára. 1973-at írunk, amikor Bandi bácsit (Ketskés Endre) elkísértre Dombóvárra az új uszoda avatására. Felvetődött, hogy kellene valaki, aki megtanítja a nebulókat úszni. Őrá esett a választás. Egyre többen és többen kezdtek hozzá járni. Így Dombóvár szépen lassan felkerült az országos úszósport palettájára. 1978-ra kialakult a sportiskola is. Itt úszott Rózsa Norbert is. Bevezette a csúcstáblát, szakmai folyóiratokat járatott egyenesen az USA-ból. És folyamatosan képezte magát. Segédedzői majd középfokú edzői bizonyítványt szerzett. 1978-tól a Testnevelési Főiskolára hallgatója volt, ahol szakedzői képesítést szerzett. 2010-ben ismét Kaposvár felé vezetett az útja. Egészen 2014 nyaráig dolgozott Kovács László vezetőedzővel. Alázattal és szeretettel no, és a tőle megszokott magas szakmaisággal oktatta a legkisebbeket. Míg utolsó állomásként, 2015-ben egy rövid időre újra Mórra került. Hosszú pályafutása alatt igen sok tehetséget fedezett fel. 1994-ben elismerték a sportért tett munkásságát. Az 50 év munkáját elismerve Csutorás Józsefet a Magyar Úszó Szövetség Centenáriumi Díjban részesíti.

dr. Kausz István, 1949-től a Budapesti Vasas, 1951-től a Budapesti Haladás párbajtőrvívója és öttusázója, majd 1957-től az OSC párbajtőrvívója volt. 1957-től 1965-ig szerepelt a magyar párbajtőr-válogatottban. A magyar férfi párbajtőrvívás ebben az időszakban zárkózott fel a világ élvonalához. 1959-ben tagja volt a fegyvernem első magyar világbajnoki aranyérmét nyerő, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Marosi József, Sákovics József összeállítású párbajtőrcsapatnak. Legjobb egyéni eredményét 1962-ben érte el, amikor a Buenos Aires-i világbajnokságon aranyérmet nyert. Részt vett az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián. 1964-ben a Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán összeállítású magyar párbajtőrcsapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. 1957-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett, és a budapesti Szent Rókus Kórház orvosa, később sebész főorvosa lett. 1966-tól a KSI sportorvosa volt. 1976-tól az orvostudományok kandidátusa. 1979-től a Flór Ferenc Kórház sebész főorvosa, majd igazgató-helyettese, 1993-tól a Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosa, majd igazgatóhelyettese. a Magyar Úszó Válogatott keretorvosa az 1970-es évektől 2014-ig. 11 olimpián vett részt, kettőn mint sportoló (1960 Róma, 1964 Tokió) és kilencen, mint orvos (1972 München, 1976 Montreál, 1988 Seoul, 1992 Barcelona, 1996 Atlanta, 2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London) Ennyi olimpián a magyar sportból senki nem vett részt, de ez a világon is elismerésre méltó teljesítmény. Alázatos munkájával éveken keresztül szolgálta a magyar úszóválogatottat. Ugyanakkor szerény, nem törtető ember, mindig a háttérben maradt, nem hajszolta az elismeréseket, puritánul élt, és mindig csak szolgált, ellátta orvosi teendőit, szolgálta a sportot, gyógyította a fiatalságot. Mindezeket elismerve a Magyar Úszó Szövetség dr. Kausz Istvánt Centenáriumi Díjban részesíti.

Rákosfalvy Ferenc, a Győri Úszó Sportegyesület alapítója, jelenleg is elnöke. A már a rendszerváltás előtt alámerült győri úszósportot édesapja, Rákosfalvy Ferenc emelte fel. A hat évvel ezelőtti indulás óta az egyesület rendkívül dinamikusan fejlesztette a város és környezete úszósportját. Kiemelkedő eredményeket ért el az utánpótlás képzésben, bekapcsolódva az óvodai, iskolai oktatási rendszerekbe, rövid idő alatt több száz fős csapatot épített és minden korosztályban hazai és nemzetközi szinten is eredményes versenyzőket nevel, foglalkoztat. Az egyesület hazai korosztályos bajnokságokban szerzett érmeinek száma már 100 fölött jár, továbbá a felnőtt Országos bajnokságokon 2018-ban és az összetett bajnoki pontversenyben 2018-ban az első helyen végzett. A nemzetközi versenyeken az egyesület tagjai EYOF, Junior EB érmek mellett felnőtt EB érmeket is szerzett, s rajtkőre állhattak világbajnoki és olimpiai döntőben is. Az Aqua Sport Központ 2014 decemberi átadása óta több mint 10 FINA kvalifikációs versenyt rendezett az egyesület, országos bajnokságok és diákolimpiai döntők mellett. Rákosfalvy Ferenc elnök vezetésével Győr és a régió úszósportja a hazai versenyúszás fellegvárává emelkedett. A Magyar Úszó Szövetség Rákosfalvy Ferencet tevékenysége elismeréseként Centenáriumi Díjjal tünteti ki.

Hasonló bejegyzések